A nem függőséget okozó szorongásos szerek felsorolása

A szorongásos zavarok egy adott évben az Egyesült Államokban a felnőttek több mint 18 százalékát érintik, az Országos Mentális Egészségügyi Intézet szerint. Ezek a rendellenességek olyan tüneteket okoznak, amelyek a napi tevékenységeket nehezíthetik. A gyógyszereket néha segítik a szorongásos zavar bizonyos tüneteinek enyhítésében. Ezeknek a gyógyszereknek, mint például a benzodiazepinek egy része függőséget okozhatnak, és csak rövid távon használhatók fel. Az egyéb szorongásellenes szerek hosszú távon használhatók fel anélkül, hogy fennállna a függőség kockázata. Lásd orvosa annak megállapítására, hogy a gyógyszeres kezelés megfelelő-e a szorongásos zavar kezelésére.

Pregabalin

A Biológiai Pszichiátria Világszövetsége a pregabalin (Lyrica) elsődleges gyógyszerként történő alkalmazását javasolja kifejezetten generalizált szorongásos rendellenesség kezelésére szorongásos rendellenességek. Bár a pregabalint az U.S. Food and Drug Administration nem hagyta jóvá bármilyen szorongásos rendellenesség kezelésében, a gyógyszeres kezelés megváltoztathatja egyes kémiai agyi hírvivők felszabadulását, amelyek csökkenthetik a szorongás tüneteit. Ha az utasítás szerint kerül sor, a pregabalin nem függőséget okoz. Azonban vannak jelentések a visszaélésekről és a hirtelen abbahagyás kellemetlen elvonási tüneteket okozhat.

A buspiront először az FDA hagyta jóvá a generalizált szorongásos rendellenesség kezelésére 1986-ban, amikor a benzodiazepinek, mint például a diazepam (Valium) nem adható alternatívának tekintette. A buspiron pontos hatásmechanizmusa ismeretlen marad, de úgy tűnik, hogy enyhe nyugtató hatású a szerotonin növelésével és a dopaminszint csökkenésével.A buspiron akár két hétig is eltarthat a szorongásos tünetek enyhítéséhez, a benzodiazepinekhez képest 30-60 percig. A benzodiazepinekkel ellentétben azonban a buspiron több, mint néhány hétig is alkalmazható anélkül, hogy veszélyeztetné a függőségeket.

Beta-blokkolók

A béta-blokkolókat néha a szorongás rövid távú testi tüneteinek kezelésére használják, mint például a gyors szívverés. De nem foglalkoznak az agy kémiai egyensúlytalanságával, amely a szorongásos rendellenességeket táplálja. Ezeket a nem hozzátartozó gyógyszereket leggyakrabban a szociális fóbiák számára írják fel, akiket bizonyos helyzetekben a szorongás fizikai tünetei nagymértékben érintenek. A béta-blokkolók azonban nem foglalkoznak a szorongás érzelmi tüneteivel, és nem alkalmazhatók az FDA által a szorongásos zavar kezelésére. A szorongásra szánt béta-blokkolókra példaként említhető a propranolol (Inderal) és az atenolol (Tenormin).

Megfontolások

A szorongásos rendellenességek sokféle típusa létezik, és az egyik típusú gyógyszer nem feltétlenül segít a másiknak. Emellett az emberek különbözőképpen reagálnak a különböző gyógyszerekre. Ezért a szorongásos rendellenességek kezelését egyénre kell szabni. Az orvosával való együttműködés az optimális módja annak, hogy egy olyan kezelési tervet dolgozzon ki, amely a legmegfelelőbb az Ön számára. A terv tartalmazhat vagy nem tartalmazhat gyógyszereket, és az ajánlott gyógyszerek idővel megváltozhatnak, mivel új gyógyszerek válnak elérhetővé. Ha orvosa javasolja a gyógyszeres kezelést, beszéljen vele a potenciális kockázatokról és előnyökről - ideértve a kábítószer függőségi lehetőségeit is.

Ellenőrzött és felülvizsgált: Tina M. St. John, M. D.