Miért Antibiotikumok segítenek a gyulladásban?

A gyulladás az egyik test elsődleges védelme a trauma vagy a külföldi invázió ellen. A duzzanat, a vörösség és a gyulladás egyéb jelei a sértések széles körének automatikus reakciója részét képezik, kezdve a kisebb karcolódástól az életveszélyes fertőzésig. Ez különösen igaz a bakteriális fertőzésekre, amikor az immunrendszer bekapcsol, hogy megakadályozza a fertőzés lokalizációját, megölje az inváziós mikroorganizmusokat, és meghatározza a gyógyulást és a gyógyulást. De a gyulladás fájdalmat és kényelmetlenséget is okoz, és más egészségügyi problémákhoz vezethet allergia és autoimmun betegségek esetén. Az antibiotikumok segítik az immunrendszert a fertőzések leküzdésében a baktériumok növekedésének meggyengítésével vagy korlátozásával, és a felhalmozódó bizonyítékok azt sugallják, hogy egyes antibiotikumok szerepet játszhatnak a gyulladásos válasz korlátozásában is.

Gyulladás

A gyulladásos reakció automatikusan bekövetkezik, amikor a szervezet fenyegetést észlel, akár sérüléstől, sportolástól vagy idegen támadótól, mint a baktériumoktól. A válasz szinte azonnal megkezdődik, a véráramlás fokozódik a területre, és megváltozik az érfal, amely lehetővé teszi több folyadék és gyulladásos fehér sejtek átjutását a keringésből a sérült szövetbe. Mivel a fehér sejtek a területre lépnek és aktiválódnak, felszabadítják a baktériumok elpusztítására szolgáló vegyi anyagokat és enzimeket, több fehér sejtet idéznek elő, és tovább táplálják a gyulladásos választ. Ezek a véráramlási változások és a sejtreakciók a gyulladásos területhez kapcsolódó vörösödést, duzzadást, fokozott meleget és fájdalmat idéznek elő. Ezek a folyamatok megalapozzák a szöveti gyógyulás alapjait, amint a sérülés vagy fertőzés megszűnik. Sajnos ugyanaz a gyulladásos válasz folyamatos fájdalommal és fogyatékossággal járhat, ha allergiával, autoimmun rendellenességekkel vagy más krónikus betegségekkel jár.

Antibiotikumok

Az "antibiotikum" kifejezés általában antibakteriális hatású gyógyszerre utal. Bár egyes gyógyszerek állnak rendelkezésre gombás, parazita és vírusfertőzések kezelésére, az antimikrobiális gyógyszerek túlnyomó többsége csak a baktériumok ellen dolgozik. Ezek az antibiotikumok több nagy osztályra oszthatók, kémiai szerkezetükön vagy hatásmechanizmusukon alapulva. Az antibiotikumok például baktériumölő hatásúak lehetnek, azaz baktériumokat vagy bakteriosztatikusokat öltenek, vagyis megakadályozzák a bakteriális szorzást közvetlen gyilkosság nélkül. Az immunrendszer képes antibiotikumok alkalmazása nélkül számos fertőzés ellen küzdeni, de gyorsabban és egyszerűbben teszi, ha az antibiotikumok segítik a bakteriális növekedést. A súlyosabb vagy mély szöveti fertőzések, például agyhártyagyulladás és tüdőgyulladás, antibiotikumokat igényelnek az életveszélyes szövődmények megelőzésére.

Az antibiotikumok ajánlott alkalmazása szinte kizárólag az ismert vagy feltételezett bakteriális fertőzésekre korlátozódik, amelyek mindig gyulladással járnak, kivéve, ha az immunrendszer súlyosan gyengült. Az antibiotikum-kezelés dózisa és hossza sok tényezőtől függ, beleértve a fertőzés típusát; az azonosított specifikus baktériumok és a különböző antibiotikumok iránti érzékenységük; a beteg kora, testmérete és vesefunkciója; egyéb gyógyászati ​​állapotok, például terhesség vagy szoptatás; és az antibiotikum biokémiai és metabolikus tulajdonságai. A hatékony antibiotikum-kezelési terv egy normál immunválaszral kombinálva eredményezi a fertőző baktériumok megsemmisítését, ami viszont megakadályozza a gyulladás ingerületét. Amint a gyógyulás megkezdődik, az erek zsugorodnak, a fehér sejtek nem lépnek be a területre, a gyulladást keltő kémiai jelek le vannak zárva és az egészséges új szövet elkezd nőni.

Antibiotikumok gyulladásgátló hatásai

Az antibiotikumok az esetek túlnyomó többségében csökkentik a gyulladást, mivel a fertőzés elhárítása eltávolítja a gyulladás okait. Az 1990-es évek óta végzett számos tanulmány azonban hozzájárult ahhoz, hogy egyes antibiotikumok közvetlenül csökkenthetik vagy megváltoztathatják a gyulladásos reakciókat, amint azt a 2007. decemberi "Rinitológia" című közleményben tárgyaltuk. "Az antibiotikumok számos csoportja, köztük a makrolidok, a tetraciklinek és a béta-laktámok bizonyos krónikus betegségekben történő alkalmazásakor, csökkennek a gyulladásuk antibakteriális hatásuk mellett. Ez a kutatás a kísérleti és a klinikai vizsgálatok kombinációját jelenti, néhányan csak sejtkultúrákon, nem pedig betegeken végeztek. Az említett antibiotikumok számos módot mutatnak, amelyek befolyásolhatják a gyulladásos választ, beleértve a gyulladásos sejtanyagcserét, a citokinek és más vegyi anyagok megváltoztatását, amelyek stimulálják és segítik a gyulladást, valamint gyulladásos sejtek lebontását és eltávolítását. Ezen mechanizmusok bármelyike ​​vagy mindegyike hatással lehet a gyulladás csökkentésére.

Az antibiotikumok használata

Az antibiotikumok segíthetnek a fertőzések gyorsabb gyógyításában, életek megmentésében és a jövőben a krónikus légúti megbetegedések, a reumatológiai rendellenességek, a szklerózis multiplex vagy akár agyvérzés. Az antibiotikumok pozitív hatásai azonban kiegyensúlyozottaknak kell lenniük potenciális problémáikkal, ideértve a mellékhatásokat, a gyógyszer kölcsönhatásokat, a test normál bakteriális populációiban bekövetkező változásokat és az antibiotikumokkal szembeni bakteriális rezisztencia növekedését. Ezeket a kockázatokat szem előtt kell tartani, amikor az antibiotikumok alkalmazását a bakteriális fertőzések elleni küzdelemektől eltérő célokra tekinti, különösen akkor, ha más, specifikusabb gyulladáscsökkentő gyógyszerek állnak rendelkezésre.